LIPSZ
Főoldal Tudásbázis A nyílt forráskód rövid története
2019 | 08 | 24
LIPSZ Menü
Események, rendezvények
Tudásbázis
A nyílt forráskód rövid története PDF Print E-mail

A történet hosszú évtizedekkel ezelőttre vezethető vissza. Kezdetben a programok forráskódja mindenki számára hozzáférhető volt, ez volt a természetes állapot. Ahogy azonban kikerültek a programozók a tudományos élet berkeiből az üzleti világba-ahol már a pénz tényezője is bekerül a képbe-, egyre fontosabbá vált a szabályozás. Ezzel helyezkedett szembe Richard Stallman (a későbbi FSF megalapítója), aki a MIT (Massachusetts Institute of Technology) mesterséges intelligencia laborjában dolgozott a 70-es évek elején. Itt tapasztalta azt, hogy milyen hátrányai vannak a zárt forráskódnak. 'Választanom kellett. Vagy részesévé válok a tulajdonosi szoftver világának, vagy elhagyom a számítástechnika területét. Harmadik megoldásként pedig a következő körvonalazódott: módot találok arra, hogy egy programozó jót tegyen munkájával. Megkérdeztem magamtól, hogy van-e olyan program amit írhatok, és megírásával közösséget teremthetek?'

Ennek érdekében hozta létre 1985-ben a már említett Free Software Foundation-t, ami a szabad szoftver mozgalom legfontosabb képviselőjének számít. Még 1984-ben elkezdődött a GNU rendszer fejlesztése Stallman vezetésével annak érdekében, hogy a szoftverfejlesztők ismét élvezhessék a szabad szoftverek előnyeit, mint például a forráskódhoz való hozzáférést. 1989-ben pedig létrejött a GNU General Public Licence (GPL) azért, hogy a GNU szabad szoftver jellegét biztosítsák. A GPL a leggyakrabban használt nyílt forráskódú licenc lett. Később, 1992-ben a Linus Torvalds által kifejlesztett Linux rendszermag is hozzáadódott a GNU-hoz, amivel így már operációs rendszert alkottak. A történet fontos állomása továbbá az 1998-ban megalakult OSI, amely a nyílt forráskód fogalom használata mellett döntött a szabad szoftver fogalmával szemben. Innentől kezdődött el egy és ugyanazon elképzelés két irányból való megközelítése. A szabad szoftver mozgalom inkább ideológiai alapon közelíti meg a kérdést, míg a nyílt forráskódú mozgalom praktikusabb szempontból, például a gazdasági előnyök megítélése alapján tevékenykedik a célok elérése érdekében.

A szabad/nyílt forráskódú szoftverhez és a történetéhez szorosan kapcsolódik a copyleft fogalma, hiszen ez az, ami a szabadságot biztosítja és a GPL a legismertebb copyleft licenc. A fogalom lényege a következő: a szerző joga, hogy különböző korlátozásokat eszközöljön a mű használatára vonatkozóan, de ezen korlátozások épp ellenkezőleg a szerzői joggal szemben, mások szabadságát biztosítják, azt hogy hozzáférjenek a műhöz, azt változtathassák, továbbadhassák, de ennek érdekében nekik is bele kell egyezniük abba, hogy ezeket a jogokat biztosítják másoknak. Ez a korlátozás abban áll, hogy a művet felhasználók, módosítók azzal a feltétellel használhatják, módosíthatják, ha a keletkezett művet ugyanilyen feltételekkel (szabad felhasználás, másolás, változtatás) bocsátják mások rendelkezésére.


Nyílt forráskódú projektek