LIPSZ
Főoldal Tudásbázis Mi a szabad szoftver és a nyílt forráskód közötti különbség?
2019 | 08 | 24
LIPSZ Menü
Események, rendezvények
Tudásbázis
Mi a szabad szoftver és a nyílt forráskód közötti különbség? PDF Print E-mail

Szabad szoftver:

1985-ben jött létre az FSF (Free Software Foundation) a szabad szoftver mozgalom legfontosabb képviselőjeként. Egyik alapító tagja Richard Stallman, aki a GNU projekt megálmodója és vezetője. Az alapítvány célja a szabad szoftverek terjesztése, népszerűsítése az előbb már taglalt megközelítésnek megfelelően (vagyis szabadságjognak). Mit jelent a szabad szoftver tehát azután, hogy elhatároltuk a nyílt forráskód értelmezésétől? A szabad szoftvert a felhasználónak szabad futtatni, másolni, közzétenni, tanulmányozni, megváltoztatni és tökéletesíteni. A felhasználók jogai tehát:

  • A jogot arra, hogy futtassák a programot, bármilyen céllal.

  • A jogot arra, hogy tanulmányozzák a program működését, és azt a szükségleteikhez igazíthassák. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.

  • A jogot arra, hogy másolatokat tegyenek közzé a felebarátaik segítése érdekében.

  • A jogot arra, hogy tökéletesítsék a programot, és a tökéletesített változatot közzétegyék, hogy az egész közösség élvezhesse annak előnyeit. Ennek előfeltétele a forráskód elérhetősége.

 

Nyílt forráskódú szoftver:

1998-ban jött létre Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére az Open Source Initiative (OSI), azon igény hatására, hogy a nyílt forráskódú szoftverekben rejlő lehetőségekre felhívják az üzleti világ figyelmét, illetve kiemeljék a nyílt forráskód legfontosabb jellemzőit, meghatározva annak pontos fogalmát. Így született meg az OSD (Open Source Definition), vagyis a nyílt forráskódú szoftverek definíciója. Az OSD a következő kitételeket tartalmazza:

    1. Szabad terjeszthetőség

    2. A forráskód elérhetősége

    3. Származtatott művek létrehozásának engedélyezése

    4. A szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása

    5. Személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma

    6. Különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma

    7. A licenc terjeszthetősége

    8. A licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre

    9. A licenc nem korlátozhat más szoftvert

    10. A licencnek technológia-semlegesnek kell lennie

    Az OSD teljes szövegét angolul, illetve magyarul is el lehet érni.


FLOSS:

2001-ben született meg a FLOSS, vagyis a Free/Libre/Open Source Software kifejezés, ami megoldja a fogalom használatának és eltérő értelmezésének problémáját. Az ötlet Rishab Aiyer Ghosh nevéhez fűződik (a FLOSS eredetileg egy Európai Uniós projekt rövidítése volt), aki ezzel azt kívánta elősegíteni, hogy azok, akik nem kívánnak részt venni az ideológiai csatában, ezen elnevezéssel illethetik a definíciót anélkül, hogy bármelyik oldalra is állnának.



A nyílt forráskód rövid története